Kastély-túra szervezés

 

“Szentes és térsége – az elfeledett dél-alföldi kastélyok otthona”

 

Szentes Budapesttől 175 km-re fekvő település, mely méltán viseli az ezerarcú város megtisztelő nevet. 1996-ban elnyerte a nemzeti sportváros címet, gyógyfürdője valamint egyedülálló fekete kerámiája országszerte ismert, lakóinak a mezőgazdaság biztosít kereseti lehetőséget.

Szentes térségében található a megye 10 kastélyából 4, köztük Csongrád megye legszebbjeként emlegetett nagymágocsi Károlyi kastély. Háromnapos kirándulásunk során szeretnénk bemutatni kiváló állapotban fennmaradt kastélyainkat (melyek mai funkciói igen változatosak, de egyben közösek: mindenhol szeretettel fogadják a látogatókat), megismerhetik Szentes értékeit. A sokszínű települést idegenvezető és változatos programok által mutatjuk be kedves vendégeinknek.

 

Programtervezet:

 

1. “Lakomázó” nap

“Barangolás a gasztronómia világában”

Bor, pálinka, házi málnaszörp kóstolás

Szalonnasütés, bográcsozás

Helyszín: Szentesi Üdülőközpont, Liget Étterem

 

2. “Felfedező” nap

Délelőtt:

A derekegyházi Károlyi kastély parkjának megtekintése.

Derekegyházi Kalandtúra (játékos faluismertető vetélkedő, melynek anyaga ingyenesen letölthető honlapunkról: www.derekegyhaz.hu )

Hagyományőrző íjászkodás, csónakázás a horgásztavaknál

Délután:

Lovaglási/ lovastúrázási lehetőség a Kéktói Ménesben

 

3. “Történelmi” nap

Délelőtt:

A szegvári Károlyi kastély és a település nevezetességeinek megtekintése: falumúzeum, Római Katolikus templom, szélmalom

Utazás Szentesre (lovaskocsival, kenuval, kerékpárral vagy busszal)

Délután:

Városnézés Szentesen

Látogatás a szentesi Termál Gyógyfürdőbe.

 

4. “Fenséges” nap

Délelőtt:

Látogatás Nagymágocsra: Károlyi kastély, falumúzeum megtekintése

Hogyan készül a szóda? – üzemlátogatás a Comix System Kft.-nél

Délután:

Az árpádhalmi Károlyi-Berchtold kastély meglátogatása

Kirándulás Árpádhalmán (Római katolikus templom, Árpád halom, életfa)

Vacsora a szentesi Páterház Étteremben

 

 

A Szentesi térség kastélylexikonja

 

Árpádhalom

Károlyi-Berchtold kastély

Gróf Károlyi Alajos lánya, Károlyi Ferdinanda (házassága után gróf Berchtold Lipótné) 1897-1898 folyamán klasszicizáló, eklektikus stílusú kastélyt építtetett a faluban. Az eredetileg 22 szobából, fürdőszobákból és egyéb mellékhelyiségekből álló kastély a háborúkat szinte minden károsodás nélkül átvészelte. 1947-ben államosításra került. Előbb árvaházként kívánták hasznosítani, de utóbb a körzeti állami általános iskola és tanulóotthon kapott benne helyet. Az épület ma művelődési ház, iskola és könyvtár. Mellette áll Árpád fejedelem szobra, Fromann Richárd alkotása – 1996.

 

Derekegyház

Károlyi kastély

Derekegyházt 1765-től gróf Károlyi család urasági birtoknak rendezte be kastéllyal és gazdasági épületekkel. A birtokot gróf Károlyi Sándor tábornok 1772-ben vásárolta meg. A 19. században a grófi család kedvenc nyaralóhelye volt. A kastély barokk-copf stílusban épült. 1827-től gróf Károlyi István tulajdona. 1869-ben egy emeletet húztak rá. A kastélyt egykor nagyméretű angol kert vette körül, a Károlyi család a cselédség gyerekeinek tanítására iskolát is építtetett. A parkban kápolna is látható. 1913-ban báró Weiss Manfréd gyáriparos vásárolta meg, kinek örökösei korszerű nagyüzemi gazdálkodást, öntözéses zöldségtermesztést létesítettek. A Weiss család 1918-ban kapta meg a bárói rangot. A kastélyt 1932-ben manzárd emelettel toldották meg a Weiss Manfréd-örökösök. Ekkor alakult ki az oromfalas épület mai formája. Abban a korban – rendkívül modern megoldásként – különleges, hajós öntözőrendszert építettek ki. A szabályosan kialakított csatornákon közlekedő hajó az 1960-as évekig igen hasznosan dolgozott. A II. világháború idején a zsidó származású Weiss család külföldre menekülhetett annak fejében, hogy lemondtak a birtokról és a kastélyról. A második világháború után állami gazdaság és termelőszövetkezet létesült a birtokból.

Azóta az egykori Károlyi-kastélyt újra használatba vették, mert 1949-től elmeszociális otthon működik. Jelenleg a hozzá tartozó 10 hektáros parkkal együtt műemlékvédelmi jelentőségű.

 

Nagymágocs

Károlyi-kastély

A nagymágocsi Károlyi-kastélyt 1896 és 1897 között Károlyi Imre építtette, eklektikus neobarokk stílusban. A kastélyt és hozzátartozó épületek egy részét Ybl Miklós tervezte. Az összes épületek eredeti állapotban maradt meg, jóllehet a kastélyhoz az idők folyamán hozzáépítettek, és egyes részeit lebontották. A kastélyt 41 hektáros gondozott park öleli körül, ami a parképítő művészet remekei közé tartozik; 18. századból származó barokk szobrok díszítik. Az angol kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék, de itt áll az 1883-ban épült egytornyú, neoromán stílusú, egyhajós, hossz-házas, római katolikus templom is. A turisztikai vonzerőt növeli a kastélyhoz tartozó, 10 hektáros tó is. Napjainkban a Károlyi-kastély szociális otthonként működik.

 

Szegvár

Károlyi-kúria

A Vármegyeház a Dóczy-kúria telkén épült. Az erődített Dóczy-kúriát, ahol megfordult Zápolya I. János magyar király is, a török idők után az új tulajdonos, Károlyi Sándor gróf tataroztatta 1725–27, s falakkal is körbevette. 1730-ban Bél Mátyás ezt írja: „…gróf Károlyi Sándor négyszögletű toronyhoz hasonló építményű lakóháza áll… Belül bolthajtások, kamrák, borospincék vannak, középütt a palota ugyanolyan nagyszerű, mint az egész építmény. Ami azonkívül van, az is két szobácskára oszlik, a lépcsőházban előtér is van. Azután van egy ház, melyet őrtorony formára minden felől fallal vettek körül. Tetejéről az egész megye látképe előtűnik. Nyáron az állandó légmozgás miatt igazán egészséges és hűvös lakás, télen azonban tüzelőhiány miatt kellemetlen és hideg.”

Mivel Csongrád Vármegyének a 18. század végén még sem székháza, sőt, hivatalosan kijelölt székvárosa sem volt, a megyegyűléseket különféle településeken tartották meg. Amikor végül Szegvár lett a vármegye székhelye, megvették a Károlyi-kúriát megyeháza céljára, majd – az iratok tanúsága szerint – az ár nyolcszorosának megfelelő összeget költöttek az átalakításokra. Az 1990 táján végzett ásatások során azonban kiderült, hogy korrupciós ügyről volt szó, mert nem a régi épületet alakították át, hanem egy teljesen újat építettek a régitől kissé délebbre. Ennek pincéje és földszintje boltozott, ablakai kőkeretesek, kapuja és néhány ablaka kosáríves. Az udvar felől igen szép tornácsor van. Szép kovácsoltvas rácsok is találhatók rajta. Az udvarban állt a börtön, amit a 20. század elején lebontottak. Állítólag Rózsa Sándor is raboskodott itt.

A Vármegye székhelye a 19. század végén Szentesre költözött, így a szegvári épület 1902-től árvaház, aggok menhelye, leánynevelő intézet is volt, különféle női szerzetesrendek kezelésében. Egy időben itt élt például a boldoggá avatott Salkaházi Sára szociális testvér is. 1950-ben az épületet államosították, és 1997-ig nevelőotthonként működött. Azóta helyi rendezvények (falunapok, egyházi talákozók, kiállítások) színhelye az épület és udvara.

Sajnálatos módon a középkori épületek közepébe építették a nevelőotthon derítőjét, hatalmas rombolást végezve ezzel. A megkezdett ásatások is megrekedtek, ami a már feltárt romok állagára nincs jó hatással.